2013. április 14., vasárnap

Elég az agyalásból!

Az a típus vagyok - ha ezt egyáltalán lehet típusnak nevezni - , aki sokat gondolkozik. Túl sokat. Megvizsgálok mindent jobbról, balról, elölről és hátulról is. Miért is? Azért, hogy a lehetőségek közül a legjobbat válasszam. Azért, hogy tetteimmel a legkevesebb embert bántsam meg vagy inkább senkit. Ebből aztán az sül ki a végén, hogy három hétig készülök arra, amire más két órát, aztán a végén semmi sem úgy alakul, ahogy azt elterveztem..
Mi is a "gondolkozik" szó szótöve? Na, igen..

Szóval kevesebbet tervezzünk és többet tegyünk!! Ez a mottóm mára.

2013. február 16., szombat

Média - casting - kell ez nekem?

Egyik este olyan fáradt voltam, hogy már a fene tudja miket nyomogattam a számítógépemen. Rájöttem, hogy beadtam a jelentkezésemet az egyik tévéhez sorozatszereplőnek. Úgyse jelez vissza a kutya se, gondoltam, hiszen a csatolt képem nem valami szuper. Egyik képem se az.. Másnap, azaz másnap reggel hirtelen 5 nem fogadott hívás villogott a telómon. Egyszer aztán elkaptak, a tévé volt az. 
- Befáradnék castingra? 
- Be hát.

Elmentem a válogatásra. Nem tudom mi a manót vártam, talán azt, hogy Jeremy Irons mellé keresnek szereplőket nulla tapasztalattal. Hát nem. Minden okés volt a tévések részéről, az én részemmel volt egy kis gubanc. Az amatőrökkel eljátszatott filmektől a hajam feláll, erre én meg elmegyek egy ilyen sorozat (nem tudtam melyik) castingjára.
A velem együtt érkezettek valahogy nem olyanok voltak, mint én. Egy rakat 8 éves gyerek - ők mit keresnek itt? -, frissen érettségizettek, 45-50 éves munkanélküliek. Ők bezzeg tudták mire jöttek. Valószínűleg az ő jelentkezésük nem a hulla fáradtan való pötyögés eredményeként született meg. Volt, aki eszméletlen sokat várt ettől a castingtól.
Szóval eljátszottam, amit kellett, aztán majd lesz, ami lesz. A nagy művem után szépen hazabuszoztam, ahol egy rossz mozdulattól elszakadt a kabátom. Azért buszoztam, mert előző nap elfáradt a kisautóm aksija. Odaúton természetesen arany áron taxiztam, de legalább a taxisofőrtől megtudtam, hogy van ám hőálló tapéta is a világon. Aznap egy herpesz is feldagasztotta a számat, de kit zavar ez a sok apró butaság, amikor várnak rám a világot jelentő deszkák?! Hollywood, here I come! 

Ha véletlenül felhívnának a tévések, akkor persze lemondom az egészet, és szemlesütve elnézést kérek, hogy elvesztegettem az idejüket. Élménynek mindenesetre jó volt.

2012. június 23., szombat

Netrandi - fej nélküli levelek

Visszamásztam a randioldalakra (kettőre) kép nélkül, egyszerű szöveggel, csak úgy nézelődni. De tényleg. Öt nap alatt tizenegy levelet kaptam. Elhiszed? Ennyire gáz lenne a helyzet?
Érdekes, mert valahol nekem is azok tetszenek inkább, akiknek nem látom a képét, mert olyan arcot képzelek az üres négyzetbe, amilyet csak szeretnék. No de ez csak eljátszás a gondolattal, levelet nem írok neki, mivel vágom, hogy nézelődő üzemmódban van és pont nincs kedve a nyolcvankettedik levelet elolvasni az őt egyáltalán nem érdeklődőtől. No persze ezt egy férfi megteheti, de egy nő nem igazán, mert - elvileg - neki kép nélkül nem írnak és a kezdeményezésért nem igazán ő a felelős, így aztán sose lesz "szerencséje". Bár a mai világban nem is olyan fontos, hogy ki kezdeményez..
Végül is, hajrá csajok!

2012. június 10., vasárnap

Stresszelsz?

"Hú, mit csinálsz itt előttem, te barom? Menj már! Mire vársz?! Elkések miattad!" - Elhagyta már valami hasonló a szádat valaha is autózás közben? Biztos vagyok benne, hogy el, sőt, talán merészebb dolgok is, aztán persze már ezerrel ver a szíved, mert tudod, hogy nem fogsz odaérni időben, csak puffogsz ott magadban és idegeskedsz. Erre én így reagálok:
STRESSZELNI HÜLYESÉG, NINCS ÉRTELME! 
Vizsgáljuk meg a fenti esetet. Idegeskedsz a forgalomban, mert késni fogsz. Tudtad mielőtt elindultál, hogy abban az időben dugó szokott lenni arrafelé, amerre menni szándékozol? Ha tudtad, akkor egyszerűen hamarabb kellett volna elindulni, tehát már kikerülted volna a stresszes helyzetet. Ha útközben történt valami váratlan pl. útfelbontás, akkor keress más útvonalat, ha ez nem megy és így is úgy is elkésel, akkor úgyse tudsz mit csinálni, telefonálj, hogy késni fogsz és kész. Ha idegeskedsz és az előtted toporgó tanuló vezetőt szidod a saját meggondolatlanságod miatt, akkor gondold újra, hogy ki is hibázott. Valószínűleg oda fogsz kilyukadni, hogy percre pontosan kiszámolod az életed, beígérsz fűt-fát-bokrot, amit már az elején is tudsz, hogy teljesíthetetlen, aztán jön a rohanás, a mentegetőzés és a stressz. 
Olyat ígérj meg, amit be is tudsz tartani! Ha tudod, hogy fél hatra esélytelen a megbeszélt helyre érned, akkor már eleve hat órát beszélj meg. Ja, és ha mész ezerrel, még jól meg is büntetnek és ráadásul fránya öt percért kockáztatod az életed és valószínűleg másét is, mert átgondolatlanul előzgetsz. Ha valahová eszméletlen fontos odaérned és munka után nem lesz elég időd az utazásra, kérdezd meg, hogy aznap elmehetsz-e kicsit hamarabb. Guess what! El fognak engedni. Ha idegeskedsz, azzal bántod magad és akiknek semmi köze a Te ügyedhez, azokat is, mert rájuk vetíted ki a bajod. Ráadásul semmi nem lesz jobb. A fenti esetben például nem fogsz hamarabb odaérni azért, mert szétstresszeled az agyad. Tehát az eredmény: legalább két rosszkedvű ember és egy megoldatlan ügy. Na ezért nincs semmi értelme a stresszelésnek! Tehát, előre kerüld el a kényelmetlen helyzeteket (már amit lehet). Ez volt az első rész.

Második rész: idegeskedni már meglévő problémák miatt. Először is nézd meg, hogy van-e bármilyen befolyásod arra a dologra, amin stresszelsz, mert ha Szolnok gazdasági helyzete idegesít nap mint nap, de a hétköznapjaidat cipészként éled, akkor már megmondom, hogy felejtsd el az egészet! Nincs ráhatásod a város gazdálkodására, így max. elköltözhetsz máshová, de ezen idegeskedni teljesen értelmetlen! Tehát, itt van egy megoldatlan ügy, ami nem a Te megoldásodra vár. Tessék elfelejteni!

Amennyiben a családod pénzügyi helyzete aggaszt vagy a gyermeked állandóan visszabeszél vagy a szomszéd mindig hozzád dobálja át a szemetét, ez már a Te ügyed. Itt bizony tenni kell valamit, nincs mese! Megkeresed a probléma gyökerét és megoldod, de íziben :) és már el is múlt a stressz. Azzal, hogy vársz, szenvedsz tovább, mástól várod a megoldást, nem fog segíteni. Ez olyan szekér, amit neked kell vinni, hogy menjen. Amúgy ez egészen egyszerű, csak el kell kezdeni és hamarosan hozzászoksz. Onnantól kezdve meglátod, hogy minden felbukkanó probléma (legalábbis amit korábban problémának gondoltál) csak egy feladat, amit meg kell oldani és amikor megoldottad, ott vár Rád a sikerélmény érzés :) Tehát itt van egy megoldatlan ügy, ami a Te megoldásodra vár.

Nemrég volt egy komolyabb vizsgám és szinte vártam a vizsgadrukk érzést, de már el se jött. Bevallom, "csak" a lelkemnek kellett ez a vizsga, semmilyen sulihoz nem volt kitétel, de a lelkem legalább olyan fontos, mint egy iskola, sőt! Ráadásul egy rakat pénzbe került, magyarul természetesen szerettem volna átmenni (ki nem?). Mára már arra is rájöttem, hogy a vizsgadrukkos stressznek sincs semmi értelme. Egyszerűen nem nyújtok jobb teljesítményt, ha közben görcsben van a gyomrom és remeg a lábam. Nálam a megoldás: készülök. Tudtam, hogy milyen típusú feladatok lesznek, tudtam, hogy mennyi időm van rá, tudtam, hogy melyikhez nem lesz közöm se, azokat be fogom tippelni az utsó két percben és kész. Ha meg nem jön össze, hát megyek ismét. Mást úgyse tudok tenni..




2012. június 9., szombat

Csodavárók..

Pár éve hallottam egy műsorban, hogy megkérdezték az utca emberét, mi szeretett volna lenni fiatal korában. Jobbnál jobb szakmák hangzottak el, amiket persze a jelenben nem űztek. Következő kérdés: és mit tettél azért, hogy azzá válj, aki tényleg lenni szerettél volna? Válasz: Ja, semmit. 
Hát igen. Nem tudom Te hogy vagy vele, de én ugyanezeket az embereket látom magam körül. Sírnak, másokra mutogatnak, másokat hibáztatnak, nem tanulnak semmit, kifogásokat keresnek és megint csak sírnak. Az említett kategória otthon ül és várja, hogy becsengessenek hozzá egy vezérigazgatói szék felajánlásával. Hol élnek ezek az emberek?
Harminc-negyven-ötven évesen is be lehet iratkozni valamiféle oktatásra, ha másra nem, hát tanfolyamokra. Nem kell mindenkinek diploma, nem lehet mindenki papírtologató, ráadásul szakemberhiány van. Külföldre menni dolgozni is egy opció, de tessék már beruházni egy nyelvkönyvbe és esetleg egy alapfokú nyelvtanfolyamba előtte. Még a lottó ötöshöz is energiabefektetés kell és elárulom, a többi sikerhez is. Legyen egy nagy vonalakban elkészített terv és tessék hozzálátni a megvalósításához kis lépésekben. Mert: "Semmilyen szél sem kedvez annak a hajónak, amelyik nem tudja, melyik kikötőbe tart."

Tehát kedves csodavárók - ÉBRESZTŐ! Ha állam bácsiban bíztok, hogy majd ő kisegít, akkor már rég rosszul gondolkoztok..

2012. június 3., vasárnap

Netrandi - jól csináljuk?

Kezdem feladni ezt a netrandizós vonalat. Korábban sose úgy képzeltem, hogy ezen a csatornán fogom megtalálni életem értelmét - vagy még inkább Ő engem -, de hát annyi embernek bejött, miért ne jönne be nekem is? 
Arra jöttem rá, hogy sok közeledőt kiejtek a fotója miatt, amit persze valahol megértek magamban, valahol viszont nem. És ha csak vacak róla a kép? Biztos az enyém is épp olyan gyenge.
Kiejtem az adatlapján szereplő bemutatkozó pár sora miatt is, ami valahol okos gondolat, valahol meg nem. Mi van, ha az írás nem az erőssége? Amúgy meg nem is bírom a művész-lelkeket. Lehet, hogy eleve a béna adatlaposokra kéne koncentrálni..
Biztos más is így cselekszik, ahogy én. Jól csináljuk vajon?
Amúgy meg nem is koncentrálok sehova, már lejjebb hagyott a lelkesedésem. Majd valószínűleg összetöri a lökhárítómat vagy kiveri a kezemből a paradicsomot az üzletben és nem a neten fog klikkelgetni. 
Arra mégis kíváncsi vagyok, hogy hogyan csinálta a többi netes pártaláló? Lehet, hogy túl magasak az elvárásaim..

2012. május 17., csütörtök

Kiszámoló akadémia- Pénzügyek a porszemeknek

Évekig tanultuk (tanították) a pénzügyeket a fősulin, de valljuk be, túl sok fontos részlet nem maradt meg, inkább túlélésre játszottunk. Ja, és ami megmaradt, az se való semmire, mert hát mikor is fogok én egy tőzsdét létrehozni.. Azért, hogy a közgazdász dipkómmal ne tűnjek túl hülyének, no meg azért, hogy valamit értsek is a saját pénzügyeimhez, beiratkoztam egy pénzügyi témájú tanfolyamra a kiszamolo.postr.hu blog írójához, Miklóshoz. 6 héten át heti egy előadást tartott, mindegyik két és fél órás volt és bátran kijelenthetem, hogy megérte. (Tizenöt rugó volt, mert mi voltunk az első csapata. Ha jól tudom most 20 E) Mindennapi pénzügyekről volt szó, ami a kis porszemeket, a halandókat, azaz minket érint. Miklós több banknak is dolgozott korábban, így kábé mindenről tud mindent. Belülről is ismeri a rendszert, tehát pontosan tudja, hogy Icuka tegnap még lakáshitel igényeket vitt föl a gépbe, mára meg kellett egy "Befektetési Tanácsadó" és ő lett az, tehát nagy valószínűséggel gőze sincs róla, hogy miről beszél. Ne tessék ezeken csodálkozni. Szóval volt sztorizás is :) Néhány morzsa az előadáson elhangzott témákból:

Lakáshitelek - Tényleg kell-e saját lakás? Meg tudsz engedni magadnak egy saját lakást?
Hogyan tervezd meg a családi költségvetést egyszerűen, hogy minden simán menjen anyu és apu között :)
Nézz, tervezz előre - nyugdíjkilátások :(
Bankkártyák - pl: mennyire gáz a hitelkártya (főleg a mi kis országunkban..)
Bankbetétek - milyen lépcsős/sávos/kombi cuccost kerüljünk el
Biztosítások - na ezek mekkora átvágások!
Kockázat - készülj! mindenütt van!
Befektetők hibái - van egy pár..
Részvények és ami ide kapcsolódik.
Kötvények - fedezett vagy nem fedezett?
Állampapírok - erről is mennyit hallottam a suliban, mégse tudtam semmit. Most már vágom.
Befektetési alapok - ez is megér egy misét.

KISS elv - Keep It Simple Stupid!   - Ez a legjobb :) Azt mondja Miklós, ha nem tudod egyszerűen elmondani egy 9 éves gyereknek, hogy mibe is vágod a fejszéd és ez mennyibe is kerül, akkor inkább hagyd a fenébe!

Valószínűleg elég hamar kiderült rólam, hogy a részletekben nem igazán merülök el, az a makróban vizsgálódó fajta vagyok. Akit érdekelnek a részletek, és szeretné tudni mindazt, amit én már tudok :) menjen el Miklóshoz, szívesen lát mindenkit. Amúgy jó fej fickó, kérdezhetsz tőle akármit, válaszol. Igazán élvezhető volt ez a 6 alkalom, hisz olyan interaktív-féle "oktatásban" lehetett részünk.
A blogját is melegen ajánlom..